Kapcsolt vállalkozás

  Mely törvények jelentik a kapcsolt vállalkozás értelmezéséhez a kiinduló pontot?

A kapcsolt vállalkozás adójogi fogalmát a magyar vállalkozások között a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény /Tao. tv./ 4. § 23. pontja, illetve az Adózás rendjérol szóló törvény /Art./ 178. § 17. pontja, azonos tartalommal határozza meg.

A nemzetközi szerzodés hatálya alá tartozó jogügyletek esetén - az adott tagállamokra vonatkozó - kettos adóztatást kizáró egyezmény szerinti meghatározást kell alkalmazni.

  A kapcsolt vállalkozás fogalma

• az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül, vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
• az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
• az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettojükben többségi befolyással rendelkezik,
• a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó és telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi adózóval a fentiekben meghatározott viszonyban áll.

  Mikor beszélünk többségi befolyásról?

Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén :

• természetes személy,
• jogi személy, vagy
• jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

(a továbbiakban: befolyással rendelkező)
egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. /Ptk. 685/B. § (1) bek./.

 Meghatározó befolyás:

A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással:

• ha annak tagja, illetve részvényese és
• jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
• a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. /Ptk. 685/B. § (2) bek./.
  

 Mikor áll fenn még meghatározó befolyás?

A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a (2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak.

A befolyással rendelkezőnek:

• egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy
• egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során:
  • a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával.

Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni./Ptk. 685/B § (3) bek./.

A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. /Ptk. 685/B § (4) ; Ptk. 685. § b) pont/.

  Mit mond a számviteli törvény?

A számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozás: az anyavállalat, a leányvállalat, a közös vezetésü vállalkozás és a társult vállalkozás.
A számviteli törvény tételes meghatározást ad a fenti vállalkozásokra, amely fogalmakat a Tao. törvény nem határozza meg.

Ennek a meghatározásnak az éves beszámoló formája kiválasztásánál és a tételcsoportok megbontásánál van csupán jelentosége.
Mivel az adótörvények egyértelmüen nevesítik a kapcsolt vállalkozás fogalmát, ezért az adóztatásnál nem a számviteli törvény által megjelölt tartalom a meghatározó.

  Bejelentési kötelezettség

A kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezo adózók számára az elso szerzodés megkötésétol számított 15 napon belüli bejelentési kötelezettséget az Art. 23. § (4) bekezdés b/ pontja írja elo.

  Mikor kell a társasági adóalapot korrigálni?

1. Ha az alkalmazott transzferár eltér a szokásos piaci ártól.


A kapcsolt vállalkozások üzleti kapcsolataira a Tao. tv. 18. §-a az adózás elotti eredmény módosítását írja elo abban az esetben, ha az alkalmazott ár /transzferár/ eltér a szokásos piaci ártól.
A felek ebben az esetben is szabadon határozhatják meg a szerzodés szerinti áraikat, csupán a társasági adó alapjának a módosítása szükséges.
A kapcsolt vállalkozások között létrejött kölcsönszerzodés esetére is a Tao. tv. 18. §-a vonatkozik.
Amennyiben a kölcsönszerzodés keretében alkalmazott kamat kisebb a szokásos piaci kamatnál, úgy mindkét félnél adóalap korrekciót kell végrehajtani.
A szokásos piaci kamat nem a jegybanki alapkamat. Ilyenkor az összehasonlító árak módszerét alkalmazva a kölcsönt felvevo adózó számlavezeto bankja által hitelre kihelyezett összeg kamatával kell számolni.


2. Ha az egymás közötti kölcsönnyújtás kamatkülönbözetet eredményez.
   
   A kapcsolt vállalkozások kamatkülönbözetéhez a Tao. tv. csökkento, illetve növelo tételt rendel /7. § (1) k), illetve 8. § (1) k) pontok./.
   A hivatkozott törvény az adóalap-növelésre vonatkozó szabályokat összeköti az ún. alul tokésítési szabályokkal /Tao. tv. 8. § (1) bek. j) pont/ azzal, hogy az adóalap növelésként egyszer már alkalmazott kamatot - alul tokésítés címén - növelo tételként nem kell figyelembe venni.

Az adózó azt is választhatja, hogy nem alkalmazza a kamatkülönbözetre az adóalap-növelést, de ennek az a feltétele, hogy valamennyi, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló belföldi illetoségü, vagy külföldi vállalkozó adóalanyt errol a szándékáról - az adóévet követo 30. napig - tájékoztatja /Tao. tv. 29/D § (15) bek.
E szabály alkalmazásakor az adózó által a kapcsolt vállalkozásnak fizetett, a kapott, illetve a járó kamatokat nem lehet figyelembe venni.

  Mit jelent az alul tokésítési szabály?

A Tao. tv adóalap növelést rendel a társaság tulajdonosa által a vállalkozás részére nyújtott kölcsön - ráfordításként elszámolt - kamatának a saját toke háromszorosát meghaladó kötelezettségre jutó arányos rész után.

  Összefüggés további három adóalap-csökkento tétellel

A kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönök kamatnyereségének az 50 százalékával történo adóalap-csökkentés a Tao. tv. szerint szoros kapcsolatban van további három adóalap-csökkento tétellel:

• szabályozott piacon kötött ügyletek alapján az adóévben elért pénzügyi nyereség 50 százalékával /7. §. (1) e) pont/,
  
• üvegházhatású gázok kibocsátási egységének kereskedelme révén elért jövedelem 50 százalékával /7. § (1) ny) pont/,
  
• a kapott jogdíjak címén az adóévben elszámolt bevételek 50 százalékával /7. § (1) s) pont.

Az adóalap-csökkento jogcímeket az adóalany választása szerint alkalmazza.
A négy adóalap csökkentés külön-külön és együttesen sem haladhatják meg az adózás elotti nyereség 50 százalékát.
A társasági adóalap megállapítása során a kisvállalkozásoknak a Tao. tv. 7. § (l) bek. k/ pontja szerinti adóalap csökkentést, illetve a 8. § (l) bek. k) pontja szerinti adóalap növelést nem kell alkalmazniuk.

  Megjegyzés:

A kapcsolt vállalkozások között elszámolt késedelmi kamat összegét – adóalap módosító tételként - nem kell figyelembe venni. A késedelmi kamatok – ellentétben az egyéb ügyletekre / kölcsön, lízing stb./ fizetett kamatokkal -, nem a pénzügyi müveletek eredményét, hanem az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások összegét módosítja / Tao. tv. 7. § 16. pont/.

  Nyilvántartási kötelezettség szabályozása

A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartási kötelezettséget a 18/2003.(VII. 16). PM rendelet szabályozza.
A rendelet feldolgozását a „A piaci ár nyilvántartása” c. cikk részletesen ismerteti.
Nem terjed ki a rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az év utolsó napján kisvállalkozásnak minosülo adózókra.
A kisvállalkozások továbbra is a már korábban hatályos általános szabályok szerint kötelesek dokumentálni az adóalap - Tao. tv. hivatkozott paragrafusa szerinti - módosítását, illetve - amennyiben a transzferár és a szokásos piaci ár megegyezik -, az alkalmazott ár meghatározását.

  Hol találjuk a kisvállalkozás fogalmát?

A kisvállalkozások fogalmát a kis- és középvállalkozásokról, fejlodésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) határozza meg.
A kis- és középvállalkozások besorolására vonatkozó további tudnivalókat a "Vállalkozások besorolása" c. cikkben mutatjuk be.

  Milyen szabályozást találunk az SZJA törvényben?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /SZJA tv./ 3. § 9. pontja a szokásos piaci érték, a 69. pontja pedig a független felek definícióját - a Tao. tv.-nyel azonos módon - szintén meghatározza.

Át a főoldalra

Con-Túr Iroda Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.		Pusztai Mária bejegyzett könyvvizsgáló adószakérto
Maximum havi egy alkalommal értesítünk új fejlesztéseinkről, fontosabb jogszabály változásokról, szabályzataink, segédleteink frissítéséről. Név : * Email : * Képviselt cég neve: *

Kattints ide: Munkaszerződés küldő

Akciós Szabályzat komplex csomag

Együtt megrendelhető a kötelező:

Számviteli politika

Pénzkezelési szabályzat

Leltározási szabályzat

Értékelési szabályzat

Megnézem az ajánlatot

Azoknak is, akik egy részét már megvásárolták tőlünk!