A piaci ár dokumentálása

A Tao. törvény 30. § (8) bek felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter a 18/2003. /VII. 16./ PM rendeletben /PM rendelet/ szabályozta a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.

Piaci árral kapcsolatos átmeneti rendelkezések.

A 2003. és 2004. évi társasági adókötelezettség megállapítása során a nyilvántartást csak a rendelet hatálybalépésének napját követően megkötött szerződésekről kellett elkészíteni, ha ezekben az években teljesítés történt.

2005. adóévtől a nyilvántartási kötelezettség kiterjed a rendelet hatálybalépésének napját megelőzően megkötött hatályos szerződésekre is, ha az adott évben teljesítés történt.

A rendelet 2003. szeptember l-én lépett hatályba.

A rendelet hatálya kiterjed:

arra a gazdasági társaságra, külföldi vállalkozóra, egyesülésre és szövetkezetre, amely az adóév utolsó napján nem minősül a kisvállalkozásnak. A kisvállalkozás fogalmát a 2004. évi XXXIV. törvény
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról rögzíti. A törvényt a cégiránytű főoldaláról tudod elérni: Jogszabályok

Az alapelvek általános szempontjai

A nyilvántartás elkészítése során - a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából - megismerhető minden jelentős tényt és körülményt figyelembe kell venni.

Nem várható el az adózótól, hogy a nyilvántartás elkészítése aránytalanul nagy költségbe kerüljön.

A megfogalmazott alapelvek alkalmazása nem mentesíti az adózót a nyilvántartási kötelezettség teljesítése alól.

Piaci ár nyilvántartási kötelezettség

csak azon - a kapcsolt vállalkozással kötött -, szerződésekre terjed ki, amelyekre az adóévben teljesítés történt.

A teljesítés kritériumát a szerződésben, a teljesítés tényét pedig -ellenőrizhető módon -, egyéb dokumentumban kell meghatározni.

Nem terheli az adózót piaci ár nyilvántartási kötelezettség:

Ha egy magánszemély kapcsolt vállalkozása és a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést;

Ha a Tao. törvény 18. § (3) bekezdése alapján középvállalkozás;

Ha a tőkepiacról szóló törvény szerint tőzsdén kötött ügylet, illetve rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetén.

Nincs felmentés a nyilvántartási kötelezettség alól, ha bennfentes kereskedelemről, tisztességtelen árfolyam-befolyásolásról, vagy jogszabály megsértésével alkalmazott árról van szó.

A nyilvántartási kötelezettség teljesítése

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni. A szerződéssel kapcsolatos polgári jogi szabályozást a Ptk. Tartalmazza. A Ptk. előírása szerint a szerződést akár szóban, akár írásban is meg lehet kötni, sőt a szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni /Ptk. 216. § (1) bek.

A nyilvántartás összevontan is teljesíthető, ha

a szerződések tárgya azonos, és
a teljesítésük feltétele előre rögzített, vagy
egymással szorosan összefüggnek, továbbá
az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti.

Az összevont nyilvántartás készítését meg kell indokolni. Ha olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek, vagy érvényesítenének úgy azt a nyilvántartáson át kell vezetni.

Ha az adózó a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, a nyilvántartást akkor köteles elkészíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy egyéb változás következik be, amelyet a felek az ár meghatározásánál érvényesítenek, vagy érvényesítenének.

A piaci ár nyilvántartások tartalma

A teljes nyilvántartás - a fő szabály szerinti nyilvántartást jelenti -, kötelező elemei a következők:
- a kapcsolt vállalkozás neve, székhelye, adószáma, a cégjegyzékét vezető bíróság megnevezése és székhelye;
- a szerződés tartalma, ezen belül a szerződés tárgya, megkötésének és módosításának időpontja és a szerződés időbeli hatálya;
- az eszköz, a szolgáltatás jellemzői, a teljesítés módja, feltételei;
- a végzett tevékenység elemei, jellemzői, a felhasznált erőforrások;
- és a vállalt üzleti kockázat;
- a lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac meghatározása és jellemzői;
- a szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszer megnevezése, a módszer kiválasztásának indokai;
- az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározása, az összehasonlító eszközre, szolgáltatásra vonatkozó tények és körülmények;
- a szokásos piaci árat befolyásoló tényezők eltérésének meghatározása és a szükséges kiigazítás; ;
- a szokásos piaci ár;
- folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatos adatok;
- a nyilvántartás elkészítésének és módosításának időpontja;
- amennyiben az adózó több szerződésről összevont nyilvántartást készít, az összevonás indoklása.
Egyszerűsített nyilvántartást az adózó akkor készíthet, ha a szerződésben szereplő ügylet értéke - általános forgalmai adó nélkül - számított piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg.

Az értékhatár megállapításánál - a rendelet szerint - összevonható szerződések értékét együttesen kell figyelembe venni.

Az egyszerűsített nyilvántartás elemei a következők:

a kapcsolt vállalkozás neve, székhelye, adószáma,
a cégjegyzéket vezető bíróság megnevezése és székhelye;
a szerződés tárgya, a szerződés megkötésének és módosításának időpontja és a szerződés időbeli hatálya;
a szokásos piaci ár;
az egyszerűsített nyilvántartás elkészítésének és módosításának időpontja;
amennyiben az adózó több szerződésről összevont nyilvántartást készít, az összevonás indoklása.

Piaci árral kapcsolatos egyéb rendelkezések

Az adózó a szokásos piaci ár kialakításánál a következőket is figyelembe veheti:

független féllel kötött szerződését;
kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás szerződését;
független vállalkozások egymás közötti szerződését; összehasonlítható eszközre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános adatbázisban tárolt adatokat.

Vissza: Kapcsolt vállalkozás szerződés nyílvántartó

Con-Túr Iroda
Könyvvizsgáló és Tanácsadó
Kft.
Pusztai Mária
bejegyzett könyvvizsgáló
adószakértő